.:A k�nyv szerz�je:.
.:A k�nyv szerz�je:. : Interj� Interj� Jeremy Prax  Interj� J.K.Rowling-gal a hatodik k�nyvr�l Rowling �s az Interj� k�sz�t�je: Jeremy Prax a 6. k�nyvet n�zegetik!   Jeremy Paxman: Teh�t ez lenne az? JKR: Ez lenne az. JP: Belekukucsk�lhatunk? JKR: �h�m, egy kicsik�t. Pl. ide bele lehet n�zni. Na j�, ennyi el�g. JP: H�ny oldal? JKR: 766... �s mindez �r�i v�ls�gban k�sz�lt, �gyhogy azt hiszem, mindenki elismerheti, hogy nem semmi. JP: De nem tal�lja ezt az eg�sz titkol�z�si felhajt�st kiss� nevets�gesnek? JKR: Nem. JP: Mi�rt nem? JKR: Egy�ltal�n nem. S�t, ez nagyr�szt az �n �tletem. JP: Csakugyan? JKR: Igen, hat�rozottan. Persze, lehet cinikusan hozz��llni, �s ezen az alapon r� lehet s�tni, hogy az eg�sz �zleti fog�s, de nem akarom, hogy a gyerekek tudj�k, hogy mi v�rhat�. Mert �ppen ez az �lvezetes ebben a sztoriban, �s nem az�rt k�zd�ttem v�rt izzadva, hogy elrejtsem az �sszes apr� nyomocsk�t �s utal�st a sztoriban, mert ez az �n... majdnem azt mondtam, hogy az �letem, de persze nem az �letem, csak �letem nagyon fontos r�sze. JP: Volt valami s�lyos �ra a sikernek �s h�rn�vnek? JKR: Ez �rdekes k�rd�s, mert sosem �lmodoztam h�rn�vr�l. Persze, volt egy elk�pzel�sem arr�l, hogy egyszer h�res �r� leszek, de a val�s�gban ez az �llapot nem �gy fest, ahogy elk�pzeltem. Azt hittem, hogy h�res �r�nak lenni olyan, mint pl. Jane Austennek lenni. Otthon �cs�r�gni a dolgoz�szob�ban, m�g mindenki olvassa a k�nyveimet, �s id�nk�nt levelet v�ltani a tr�n�r�k�s titk�r�val. Arra sosem gondoltam volna, hogy �tf�s�lik a szemetesem tartalm�t, �lland�an teleobjekt�vvel fot�znak a tengerparton. Sosem gondoltam volna, hogy ilyen negat�van befoly�solja majd mindez a l�nyom �let�t, pedig �gy van. Persze nagy k�pmutat�s lenne azt mondani, hogy semmi j� nincs a h�rn�vben, mert p�ld�ul sz�mtalanszor tal�lkozom olyanokkal, akik odaj�nnek hozz�m �s igaz�n sz�peket mondanak a munk�mr�l...att�l persze mindj�rt t�bb az ember �letereje. Ez mindig csod�latos �lm�ny. B�r mondjuk jobb, ha nem akkor j�nnek oda, mikor �ppen tudodmit v�s�rolok. JP: V�c�pap�rt? JKR: Pontosan, k�rd�ses jelleg� term�keket. De mindig akkor j�nnek, sosem a z�lds�gesn�l. JP: Megv�ltoztatta �nt a siker? JKR: Igen. JP: Hogyan? JKR: T�bb� nem �rzem magam haszontalan f�ldterh�nek. JP: Haszontalan f�ldterh�nek �rezte mag�t? JKR: T�k�letes f�ldterh�nek. Semmirekell� voltam. T�nyleg. Erre kider�lt, hogy van egy dolog, amit j�l csin�lok, pedig sosem k�pzeltem volna, hogy k�pes vagyok ilyen t�rt�netet alkotni, �s ebben nagy meger�s�t�s volt sz�momra, mikor kiadt�k a k�nyvet. JP: �s mi a helyzet az anyagiakkal? Sokan �reznek lelkiismeret-furdal�st, ha hirtelen sok p�nz�k lesz. �nt nem b�ntja a lelkiismeret? JKR: Dehogynem, hat�rozottan. JP: Mi�rt? JKR: Nem lettem r�gt�n nagyon gazdag. A legnagyobb ugr�st az amerikai el�leg jelentette, amelyb�l h�zat tudtam venni, azt sem k�szp�nzb�l, de addig b�relt lak�sban laktunk. Akkor nem �reztem lelkiismeret-furdal�st, csak kiss� meg voltam ijedve. Mert azt gondoltam: most van p�nzem, de jobb lesz vigy�zni. Azt�n k�s�bb t�nyleg elkezdtem sz�gyellni magam. Bizony. De legal�bb ok-okozat viszonyban valamennyire igazolni tudtam a dolgot. Tudtam, hogy nagyon kem�nyen megdolgoztam �rte, m�g ha a jutalom ar�nytalanul nagy volt is, l�ttam, hogy milyen g�r�ngy�s �t vezetettet od�ig �s ebben tal�ltam n�mi �nigazol�st. JP: Besz�lj�nk egy kicsit a k�vetkez� k�nyvr�l. Harry, Ron �s Hermione id�sebbek lesznek. Mennyiben v�ltoznak? JKR: Meglehet�sen sok tekintetben, mert �n kiss� gonosz dolognak tartom, hogy a gyerekk�nyvek szerepl�i sosem v�ltozhatnak, pedig esetleg m�r elm�ltak 20 �vesek is. �gy pl. a "Famous Five" sorozat h�sei sosem kapnak semmif�le hormon�lis impulzust , kiv�ve mondjuk mikor a pikniket megter�t� Anne-nak azt mondj�k, hogy j� kis feles�g lenne bel�le. JP: De ez a gyerekk�nyvek jellemz�je, nem? A gyerekek sosem n�nek fel. JKR: Ez a jelens�g a P�n P�terben �ri el cs�cspontj�t, melyben ezt ki is mondj�k, �s �n ezt kiss� ijeszt�nek tartom. Kaptam egy nagyon sz�kimond� levelet egy asszonyt�l azut�n, hogy azt nyilatkoztam, hogy Harry randev�zni fog a k�vetkez� k�nyvben. Azt �rta: 'Ezt nem teheti, azt akarom, hogy ezek a k�nyvek olyan vil�got jelentsenek a gyermekeim sz�m�ra, ahov� visszah�z�dhatnak'. Sz� szerint ezt �rta: 'a f�jdalom �s f�lelem el�l', �s �n erre visszak�rdeztem: 'Olvasta maga a k�nyveimet? Hogyhogy "f�jdalom �s f�lelem n�lk�l"? Harry a poklokat j�rja meg, valah�nyszor visszat�r az iskol�ba'. Teh�t egy kis lam�r csak enyh�t a helyzeten. JP: Teh�t p�rok alakulnak ki ebben a k�nyvben? JKR: H�t, sz�p lassacsk�n. JP: Szokatlan p�rok? Mint p�ld�ul Hermione �s Draco Malfoy? JKR: Nem mondan�m el, teljes k�ts�gbees�sbe d�nten� a rajong�i oldalakat. Annyira �lvezik a kis te�ri�ikat - �s csakugyan, azok nagyon izgalmas dolgok. �s n�melyik majdnem eltal�lja! Eddig m�g senkinek se siker�lt- ut�nan�ztem alaposan, �s m�g t�nyleg soha, senki... Az az igazs�g, hogyha valaki egyszer t�nyleg r�j�nne, �n borzaszt� d�h�s lenn�k, mert ez lesz a l�nyeg az eg�szben. �s sokat el�rul a t�ny, hogy p�ran s�rolt�k az �tletet, de senki sem jutott el �pp od�ig. El�gg� frusztr�l� lenne, ha 13-14 �v munka ut�n valaki egyszer csak el��llna �s azt mondan�: igen, ez t�rt�nik majd a hetedik k�tetben. Mert m�r t�l k�s� v�ltoztatni, minden el van rendezve, az �sszes nyom a sz�vegbe sz�ve. JP:Z�r�s tin�dzser lesz Harryb�l? JKR: Ebben a k�nyvben sokkal-sokkal t�bb benne a d�h. Sokszor haragszik �s t�bbnyire joggal, ha megn�zz�k, mi mindenen is ment kereszt�l. �pp ideje, hogy r��bredjen, hogy az �let nem eg�szen igazs�gos hozz�. JP: A jelens�g m�sik oldala a marketing. Az ember v�gign�zi a merchandisinget �s ilyen dolgokat l�t, mint a "Harry Potter Jeges-S�t�t�kl� Turmix" JKR: T�nyleg van ilyen, vagy ezt most csak kital�lta? JP: Van ilyen. H�mzett Harry Potter-p�l�, �jszakai Sepr�t�ra-t�r�lk�z�, Harry Potter-Ron Weasley �breszt��ra, stb, stb... JKR: Az �r�r�l tudtam. Hogy mint gondolok minderr�l? Nos, azt hiszem nyilv�nval�, hogy ha tehettem volna mindez ellen, tettem volna. �vente k�tszer le�l�nk t�rgyalni a Warner Brosszal a marketingr�l, �s l�tni kellene a term�keket, amelyek forgalmaz�s�t v�g�l nem engedtem, mint pl. a Moaning Myrtle-Riaszt�s V�c��l�ke �s m�g borzalmasabbak. JP:Szerintem ez pont vicces JKR: Mindj�rt gondoltam. Egy�ltal�n nem vicces, s�t, sz�rny�. JP: De mondhatta volna: 'Nem, nem enged�lyezek semmif�le merchandisingot'. JKR: Szerintem annakidej�n nem mondhattam volna. Nem vagyok j� az �vsz�mokban, de azt hiszem 1998-1999 k�r�l kezdt�nk t�rgyalni a Warnerrel, �s akkoriban semmit se tehettem volna, hogy meg�ll�tsam �ket. Ilyen a filmszakma. JP: Sosem gondol arra, hogy amit l�trehozott, az nem k�l�n vil�g, hanem m�anyag b�vli t�megek�nt �l az emberek tudat�ban? JKR: Hogy agg�dom-e? Eg�szen �szint�n? Eg�szen �szint�n megmondva: nem. Szerintem ezek a k�nyvek mindig fontosabbak lesznek, mint a b�vli. Lehet, hogy ez arrog�nsan hangzik, de �gy gondolom. JP: Most, hogy el�rte ezt a szintet, tiszt�ban van vele, hogy mennyit is keres igaz�b�l? JKR:Nem. JP: Tudja, hogy mennyit keresett tavaly? JKR:Nem. JP: Gondolom milli�kat. JKR: Nemr�g tal�lkoztam a k�nyvel�mmel, aki azt mondta: 'A toplist�k szerint gazdagabb vagy, mint a Kir�lyn�, teh�t el�g sokat �sszekapart�l.' Nagyj�b�l persze tudom, hogy milyen s�lycsoportban vagyok, annyira nem vagyok t�j�kozatlan. �s biztos, hogy nincs 280 milli� fontnyi vagyonom. JP: M�gis, mekkora a vagyona? JKR: Mi�rt kellene el�rulnom? JP: Megk�rdezni csak szabad? JKR: K�rdezni szabad... JP: Eml�tette a kor�bbi k�nyvekkel kapcsolatban, hogy ahogy eggyel k�sz volt, m�r bele is fogott a k�vetkez�be. Elkezdte a hatodikat? JKR: Igen. JP: Hol tart benne? JKR: M�g nem sokat haladtam, mert k�zben sz�letett egy gyerekem. De m�g Daviddel val� terhess�gem idej�n elkezdtem a hatodik r�szt. �s n�ha most is hozz�jutok, ami nem is rossz, figyelembe v�ve, hogy a fiam csak t�z hetes. Ez �ltal�ban semmi szabad id�t nem jelentene. De egy kicsit tudtam haladni mostan�ban is. JP: Ki fog der�lni az �t�dik k�nyvben, hogy mi�rt voltak annyira fontosak Voldemortnak Harry sz�lei? JKR: Igen. JP: Elmondana t�bbet arr�l, hogy... JKR: Nem. Ugyan m�r, csak p�r nap. Majd a k�nyvben kider�l. JP: Mit hajland� el�rulni bel�le? JKR: Term�szetesen �j SVK[DADA]-tan�r lesz. JP: Egy h�lgy? JKR: Igen. de nem Fleur, ahogy az az Interneten elterjedt. �s nem is... ki is a m�sik, akit emlegetnek? Mrs. Figg. Nem is Mrs. Figg. Mindk�t �tlettel tal�lkoztam. JP: Kider�l majd t�bb Snape-r�l? JKR: Igen. JP: �s Harry anyj�r�l? Hogy volt-e k�zt�k valami, viszonzatlan szerelem, vagy egy�b? JKR: �s innen eredne gy�l�lete Harry ir�nt? JP: Igen. JKR: Most spekul�l? JP: Igen spekul�lok, �s k�rdezem, hogy elmondan�-e. JKR: T�nyleg nem mondhatom el. De sokkal t�bb ki fog der�lni a k�nyvben Snape-r�l, m�rmint Snape szem�ly�r�l. JP: Hal�leset lesz a k�nyvben? JKR: Igen. Borzalmas hal�leset. JP: Egy jelent�s szerepl� hal�la. JKR: Igen. Kimentem a konyh�ban, mikor v�geztem vele... JP: M�rmint v�gzett az illet�vel? JKR: Igen. Meg�rtam a hal�lesetet �s ezzel k�sz volt. Visszavonhatatlan. T�nyleg meghalt. Ekkor kimentem a konyh�ba, s�rva �s Neil azt mondta 'Neked meg mi bajod?' Erre �n: 'Meg�ltem valakit.' Azt mondta: 'H�t ne �ld meg, ha ilyen rosszul esik.' Erre �n azt mondtam: 'Ez nem �gy m�k�dik. Ha gyerekk�nyvet �rsz, meg kell tanulnod kegyetlennek lenni.' JP: Felkavarja majd az olvas�t? JKR: Igen. Sz�momra is felkavar� volt. R�g tudtam, hogy ez lesz, b�r sok�ig tagadtam magam el�tt is, �s �gy dolgoztam a karakterrel, mintha nem tudn�m. JP: Teh�t v�gig tudta, hogy mi lesz a f�szerepl�k sorsa eg�sz a sorozat folyam�n? JKR: Igen. JP: Akkor mi�rt �ll meg a t�rt�nettel, mikor Harry feln�? JKR: Mib�l gondolja, hogy Harry meg�ri azt az id�t? JP: �. M�rmint a hetedik k�nyv v�g�t? JKR: Ez is egy m�dja lenne, hogy v�get vess�nk a b�vlihadj�ratnak. JP: Ez olyan, mint lev�gni az Aranytoj�st toj� ludat, nem? JKR: Lehet. De h�t gazdagabb vagyok, mint a Kir�lyn�, mi�rt �rdekelne ez engem? FOLYTAT�SA LESZ!!!!!!!! Egy interj� T�th Tam�s Boldizs�rral A Harry Potter magyar ford�t�ja besz�l arr�l, hogy hogyan lett ford�t�, �s hogy milyennek tal�lja a k�nyvet. A mai kult�ra vil�g�ban nagy k�rd�s, mi sz�m�t „magas mûv�szeti” �s mi „kommersz” alkot�snak. Hogyan h�zhat� meg, ha megh�zhat� egy�ltal�n k�z�tt�k a hat�rvonal? Elint�zhet�-e egy-egy „kommersz” alkot�s sikere valamely fels�bbrendûs�get kifejez� legyint�ssel? Elmehet�nk-e sz� n�lk�l olyan mûvek mellett, amik a f�l vil�got izgalomban tartj�k, form�lj�k �zl�s�t, besz�lget�s�nek t�m�j�t alkotj�k? Az Irodalom Visszav�g feladat�nak tekinti, hogy id�r�l id�re h�rt adjon e popul�risnak tekintett mûvekr�l is. December elej�re �g�ri az Animus Kiad� a Harry Potter-k�nyvek �t�dik darabj�nak megjelentet�s�t. Ebb�l az alkalomb�l (is) k�rdezem T�th Tam�s Boldizs�rt, a Harry Potter-k�nyvek magyar ford�t�j�t mûford�t�i p�ly�j�r�l �s term�szetesen a Harry Potterr�l. Goretity J�zsef: Hogyan cs�ppent�l bele a mûford�t�i szakm�ba? T�th Tam�s Boldizs�r: Eg�szen v�letlen�l. Amikor v�gz�s egyetemista voltam �s a szakdolgozatomat �rtam, meg�lhet�si okokb�l p�nzszerz�si lehet�s�get kerestem, �s bar�taim r�v�n eljutottam egy filmforgalmaz� c�ghez, amelynek sz�ks�ge volt sajt�- �s rekl�manyagok ford�t�s�ra. A k�s�bbiekben filmeket kezdtem el ford�tani n�luk, filmfeliratokat �s szinkronsz�vegeket k�sz�tettem, �s a mai napig id�m nagyobbik r�sz�ben ezt csin�lom. Els�sorban amerikai filmek sz�vegeinek, dalainak, mindennek, aminek kell, magyarra ford�t�s�t v�gzem. G. J.: �s a k�nyvford�t�ssal mik�nt ker�lt�l kapcsolatba? T. T. B.: Tulajdonk�ppen filmekkel kapcsolatos lektûr irodalom volt az, amivel kezdtem. Ezek is az eml�tett filmforgalmaz� c�g, az Intercom term�kei voltak, amelyeknek a terjeszt�s�vel az az Animus K�nyvkiad� foglalkozott, amelyik azt�n a k�s�bbiekben a Harry Potter-reg�nyek kiad�s�t szorgalmazta. Ezt a kiad�t ismertem meg az eml�tett olcs� reg�nyek ford�t�sa kapcs�n, �s azt�n �k kezdtek el foglalkoztatni mint reg�nyford�t�t. A ford�t�sok angolb�l k�sz�ltek, n�metb�l ritk�bban dolgozom, b�r arra is van p�lda: az �desv�z Kiad�nak ford�tottam k�t Jung-k�tetet. Hogy a „komolyabb” irodalom ford�t�s�n�l maradjunk, �ltettem �t magyarra m�g n�h�ny tanulm�nyt a Magyar Lettre-nek meg a Metropolis c�mû filmes foly�iratnak. Az �gynevezett „magas irodalom” kiad�s�val foglalkoz� kiad�kkal nincsen kapcsolatom; ami�rt engem ebben a szakm�ban t�bb�-kev�sb� ismernek, az a Harry Potter-k�nyvek magyarra �ltet�se. A Harry Potteren k�v�l ford�tott ifj�s�gi k�nyveket a mûford�t�i szakma nem nagyon ismerheti. G. J.: A filmsz�vegek magyar�t�sa miben jelent sz�modra neh�zs�get? T. T. B.: A filmsz�vegek ford�t�sa �gy t�rt�nik, hogy megkapom a filmet kazett�n, hozz� a sz�vegk�nyvet angolul. Teh�t a ford�t�s nem hall�s ut�n, hanem �rott sz�veg alapj�n t�rt�nik. Ez az�rt fontos, mert a filmekben egy-egy kijelent�s gyakran nem is hallhat� tiszt�n, sokszor nem is arra sz�nj�k, hogy a n�z� pontosan hallja. A sz�vegk�nyv alapj�n leford�tom teh�t mondatr�l mondatra a p�rbesz�deket, s ek�zben a neh�zs�get els�sorban az egyes mondatok hossz�s�g�nak visszaad�sa jelenti. Vagyis: „sz�jra” kell ford�tani, figyelembe kell venni a sz�n�sz sz�jmozg�s�t, a gesztusait, a cselekedeteit, mindazt, amivel az eredeti mondatot felbontja, sz�tdarabolja a filmes szitu�ci�. A k�nyvford�t�ssal ellent�tben a film ford�t�s�n�l ez az egyik legfontosabb szempont, ami azt jelenti, hogy ennek megfelel�en kell megszerkeszteni a magyar sz�veget. Ez a munka id�nk�nt nagy nyelvi fant�zi�t �s term�szetesen j� ritmus�rz�ket k�v�n. El kell tudni k�pzelni, hogy az �ltalam megadott magyar sz�veget k�r�lbel�l hogy fogja majd a szinkroniz�l� sz�n�sz elmondani. G. J.: Ez azt is jelenti, hogy a magyar sz�veg l�trehoz�sakor koncentr�lni kell a mondand� m�g�tti k�pis�gre is? T. T. B.: A sz�veg, mint a film egyik r�sze, gyakran utal a k�pileg megjelen� t�rgyakra, jelens�gekre, s ezt a ford�t�skor term�szetesen figyelembe kell venni. Igaz�n akkor neh�z ez, amikor a k�pileg megjelen� jelens�gre nyelvileg egy sz�j�t�k utal: ilyen esetben nekem is �gy kell ford�tanom a sz�j�t�kot, hogy a k�pis�g �s a nyelvis�g egym�shoz val� viszonya mûk�dj�k, hogy p�ld�ul a szitu�ci� k�pi �s nyelvi komikuma megmaradjon. Ez persze nagyon er�s k�t�tts�get jelent a ford�t�sban. A m�sik fontos jellegzetess�ge ezeknek a sz�vegeknek, hogy szinte teljes eg�sz�ben dial�gusok, narrat�v, le�r� r�szek egy�ltal�n nincsenek, vagy csak nagyon ritk�n fordulnak el� benn�k. Val�sz�nûleg a k�nyvford�t�saimon is �rz�dik, hogy az er�ss�gem els�sorban a p�rbesz�dek ford�t�s�ban van, mert ebben van a legnagyobb gyakorlatom. Van azt�n olyan jellegzetess�g is, hogy a filmek z�me j�l l�that�an amerikai k�rnyezetben j�tsz�dik, vagyis egy bizonyos ponton t�l nem nagyon lehet �ket „magyar�tani”. Ez azt jelenti, hogy sokszor valamif�le „steril” nyelvet kell haszn�lni, �s ezen bel�l megvan a filmek ford�t�s�nak t�bb�-kev�sb� k�t�tt, bevett magyar szok�sa, amihez az ember ford�t�s k�zben akarva-akaratlanul alkalmazkodik. Nagy neh�zs�get okoznak a szleng-kifejez�sek ford�t�sai. Nem k�nnyû ugyanis eld�nteni, mikor, milyen filmbe �rhat� bele egy n�h�ny h�ttel kor�bban felkapott magyar szleng-kifejez�s, mennyire „l�g ki” esetleg a film vil�g�b�l, vagy �ppen mennyire illik hozz�. Az sem k�nnyû feladat, hogy mikor haszn�lhat� egy eredeti amerikai rekl�mszlogen helyett egy, a magyar n�z� sz�m�ra nyilv�n sokkal ismertebb hazai rekl�msz�veg. G. J.: Mit lehet kezdeni p�ld�ul a bizonyos term�kekhez, az e term�keket rekl�mozni k�v�n� filmszitu�ci�khoz kapcsol�d� sz�vegr�szekkel? Az olyan dolgokkal, amiknek a neve, megjelen�se, milyens�ge a magyar n�z� sz�m�ra semmit sem mond? T. T. B.: Mivel ezek a filmek piaci �rucikkek, �runak sz�m�t benn�k az is, hogy a szerepl�k kimondanak egy-egy term�knevet. Az amerikai filmforgalmaz�k r�sz�r�l hat�rozottan megfogalmazott elv�r�s, hogy ezeket a neveket a ford�t�s sor�n meg kell tartani, mert az adott term�kek k�pvisel�i igen sokat fizettek az�rt, hogy az a bizonyos n�v a filmben elhangozz�k, f�ggetlen�l att�l, hogy Magyarorsz�gon az a bizonyos fajta energiaital m�g nem kaphat�, �s esetleg soha nem is lesz. Ennek a piaci k�t�tts�gnek megvan persze az a vesz�lye, hogy a n�vhez val� ragaszkod�s miatt esetleg elv�sz egy po�n, de ha nekik ez kell, akkor ez kell. M�s esetben, ha nincs ilyen megk�t�s, a ford�t�sban helyettes�ti az ember egy Magyarorsz�gon ismert term�kkel, lehet�leg nyilv�n amerikaival, hogy az a bizonyos mili�, amir�l az im�nt besz�ltem, hitelesen megmaradjon: egy amerikai filmbe m�gsem tehetem be a Traubit egy �d�t�ital hely�re... Ha v�gk�pp nem megy ez sem, akkor vagy valami sokkal �ltal�nosabb dologgal helyettes�t a ford�t�, vagy egyszerûen k�nytelen kital�lni valamit, �s ez a szabads�g m�r „csak” fant�zia k�rd�se. V�g�l is az, aki a filmet megn�zi, nem tudja, hogy mi volt az angol eredeti, nem is k�ri rajtam sz�mon. Nekem teh�t els�sorban arra kell t�rekednem, hogy j� legyen a magyar sz�veg, m�g ha ez szigor�an v�ve tartalmaz is ford�t�i „pontatlans�gokat”. A v�gs� c�l az, hogy a film magyarorsz�gi sikere nagy legyen, t�lem teh�t azt is elv�rj�k, hogy az eredetiben rossz p�rbesz�db�l is j� magyar sz�veget csin�ljak. Ehhez id�nk�nt arra van sz�ks�g, hogy „�tk�ltsem” az eredeti dial�gusokat. A szinkron ugyanis a filmben az utols� olyan alkalom, amikor az eredeti filmen m�g lehet jav�tani (esetleg rontani). Ez igaz lehet ak�r magyar filmre is. Mondok egy p�ld�t: Szab� Istv�n A napf�ny �ze c�mû filmje �gy k�sz�lt, hogy a magyarul �rott forgat�k�nyvet leford�tott�k angolra, annak alapj�n elk�sz�lt az angol nyelvû film, amit azt�n az eredeti forgat�k�nyv ismeret�ben �n ford�tottam magyarra. Az �gy l�trehozott sz�veget val�ban meg kellett alkotni, igazodva egyr�szt az eredeti forgat�k�nyvh�z, m�sr�szt a filmben angolul elhangzott konkr�t dial�gusokhoz. Nagyon �rdekes feladat volt, de ami a l�nyeg, hogy a v�gs� sz�veggel Szab� Istv�n is el�gedett volt. G. J.: Van-e abban valami k�l�nbs�g, hogy a magyar filmsz�veget val�di szinkronnak vagy feliratoz�snak k�sz�ted? T. T. B.: �ri�si k�l�nbs�g van. A feliratoz�sn�l el�sz�r is nem kell figyelembe vennem a sz�jmozg�st. Nem kell figyelembe vennem a besz�dtemp�t sem, ami az angolban az elny�jtottan lass�t�l eg�szen a perg�en gyorsig terjedhet, �s egyik is, m�sik is elfogadott. A magyar filmben viszont nem. L�tni id�nk�nt olyan filmeket, amelyekben a magyar szinkronsz�n�sz szinte sz�tagolva k�nytelen besz�lni, mert a ford�t�s sor�n l�that�lag t�l kev�s sz�veget adtak a sz�j�ba. �n sokkal ink�bb szeretem, ha a szinkronsz�n�sz t�bbet besz�l — �k persze nem, mert hadarva nehezebb pontosan besz�lni —, de az �letszerûs�g visszaad�s�ra a perg�bb besz�dst�lus alkalmasabb, �s a szinkronrendez�k joggal v�rj�k el, hogy a magyar dial�gus „�letszag�”, ne pedig „szinkronszag�” legyen. De tulajdonk�ppen mindez „�rz�s alapj�n” megy: egyszerûen r� kell �rezni, hogy a filmb�li szitu�ci�nak megfelel� l�lek�llapotban egy magyar ember milyen temp�ban, milyen kifejez�seket haszn�lva besz�lne. G. J.: Azok alapj�n, amiket elmondt�l, az az �rz�sem t�madt, hogy ez a szakma egyfel�l nagyon er�teljes k�t�tts�gekkel j�r, m�sfel�l nagy szabads�got is ad, illetve k�vetel. �gy van ez? T. T. B.: Igen, pontosan �gy. B�r saj�tos szabads�g ez. Az �n ford�t�si strat�gi�mba nem f�r bele a „g�zsba k�tve t�ncol�s”. Ha �rott, teh�t nem filmes sz�veget is ford�tok, nem nagyon szeretn�m, ha b�rki bizonyos szavakat, kifejez�seket sz�mon k�rne rajtam az eredetib�l, mert mindig az adott k�zl�si sz�nd�kot, a konkr�t besz�dszitu�ci�t igyekszem visszaadni. G. J.: Meg szokt�l-e n�zni olyan filmeket, amiknek te ford�tottad a szinkronj�t? T. T. B.: A szinkronk�sz�t�snek van egy olyan utols� f�zisa, amikor az eg�sz st�b le�l, �s egy�tt megn�zi a m�r szinkroniz�lt filmet, hogy a m�g sz�ks�ges apr� jav�t�sokat el lehessen v�gezni. De olyan m�r nagyon r�gen t�rt�nt, hogy direkt elmentem volna moziba olyan filmre, amit �n ford�tottam. Lehet, hogy meg kellene tennem, tal�n tanuls�gos lenne, de sajnos ritk�n jutok el moziba. G. J.: Az�rt k�rdeztem ezt, mert gondoltam, van olyan tapasztalatod, hogy l�tod-hallod, mik�nt reag�lnak a n�z�k, mondjuk egy filmv�gj�t�kot n�zve, azokra a nyelvi po�nokra, amiket te hozt�l l�tre magyarul. T. T. B.: Ha nem is a moziban, de az eml�tett utols� szakmai vet�t�seken szoktam ezt figyelni. Az, amit �n szinkroniz�l�skor megcsin�lok, semmi t�bb, mint hogy az adott dial�gusban egyik vagy m�sik sz�n�sz sz�lal-e meg, mikor sz�lal meg, mikor l�that� a sz�jmozg�sa �s mikor �ll h�ttal, mikor �s hogyan kell sz�netet tartania a szinkronsz�n�sznek. Ennek a dolognak annyira pontosnak kell lennie, hogy �n magam is r�mondom vide�ra a szinkronsz�veget, kipr�b�land�, hogyan is mûk�dhet ez az eg�sz: lehet-e k�vetni a temp�t, megfelel-e a sz�veg a sz�n�sz mimik�j�nak. Mindezt persze nem tudom le�rni, csak a sz�veget �rom le, �s a tov�bbiakat r�b�zom a sz�n�szre meg a szinkronrendez�re. Az �rott sz�vegben neh�z jel�lni hangs�lyokat, m�g akkor is, ha al�h�zhatok, kiemelhetek szavakat, �rhatok k�l�n instrukci�kat, hogy mondjuk ezt vagy azt �gy vagy �gy mondja vagy �nekelje a szinkronsz�n�sz. Ezeket a feladatokat egy k�nyvford�t�s eset�n az olvas� mag�ban — ki j�l, ki rosszabbul — elv�gzi, de ezekr�l a megold�sokr�l a ford�t� nem kap visszajelz�st. �n err�l k�zvetlen visszajelz�st kapok a szinkronsz�n�szt�l, mert l�tom-hallom, hogy �rthet� volt-e mindaz, amit ki szerettem volna fejezni a sz�veggel. Ha v�gig�ln�m a szinkroniz�l�s folyamat�t, minden mondatn�l k�zbesz�lhatn�k, hogy �n ezt itt meg itt �gy �s �gy akartam, de h�t ez persze kivitelezhetetlen. Vagyis az �n kezemb�l egy pont ut�n kiker�l a saj�t sz�vegem, �s onnant�l kezdve nem rajtam m�lik, hogy minden mûk�dik-e a szinkronban, vagy sem. Nagy vesz�lyben vagyunk teh�t, �n �s a sz�vegem... G. J.: Mondan�l n�h�ny filmet, amit az ut�bbi id�ben tett�l �t magyarra? T. T. B.: Az ismertebbek k�z�l eml�ten�m a Csillagok h�bor�j�nak �jabb r�sz�t, vagy a Harry Potter filmv�ltozat�t. Az ut�bbi id�kben t�bbet is leford�tottam a Disney-f�le zen�s-t�ncos rajzfilmekb�l, ezek k�z�l n�melyikben h�t darab h�rom perces dalbet�t is szerepel, ott azokat is �tk�lt�ttem magyarra. De h�t gyakorlatilag hetente csin�lok egy filmszinkront, �gyhogy nem nagyon maradnak meg az eml�kezetemben... G. J.: Mennyire tetszenek neked azok a filmek, amiket szinkroniz�lsz? T. T. B.: Nagyon v�ltoz�an. Amikor m�g lelkes kezd� voltam ebben a szakm�ban, minden filmet, amit ford�tottam, megszerettem. Ez nem is csoda, hiszen olyan szintû bele�l�sre van sz�ks�g ahhoz, hogy az ember j�l �s gondosan meg�rja a dial�gusokat, hogy a legpocs�kabb amerikai v�gj�t�kot is meg kellett szeressem, hogy plusz po�nokat bele tudjak vinni a sz�vegbe. Volt �gy, hogy amikor megkaptam �s megn�ztem a filmet, azt mondtam, hogy ez sz�rnyûs�g. Azt�n ahogy tettem �t magyarra, �gy szerettem meg egyre jobban, �s azt�n m�g sz�vesen meg is n�ztem, persze akkor m�r csak magyarul. De hossz� t�von, pont az�rt, mert rengeteget csin�lok bel�l�k, egyhang�v� v�lik, �s ha nem j�nn�nek k�zbe mondjuk k�nyvford�t�sok, amik ebb�l a monot�ni�b�l kiz�kkentenek, nem mondhatn�m, hogy nagyon meg tudn�m szeretni ezeket a filmeket. Alapj�ban v�ve nem vagyok a kommersz filmek rajong�ja, magamt�l ritk�n menn�k el moziba ezek k�z�l a filmek k�z�l valamelyiket megn�zni. Ellent�tben a szakm�ban dolgoz� m�s koll�g�immal, r�lam nem mondhat� el, hogy filmrajong� lenn�k. �n ford�tani szeretek, dial�gusokat �rni, egysz�val mindazt a munk�t kedvelem, amit az im�nt elmondtam. G. J.: Ezek szerint a ford�t�s szeretete vitt el a k�nyvford�t�s ir�ny�ba is? T. T. B.: Tulajdonk�ppen azzal kezd�d�tt, hogy filmek alapj�n k�sz�lt kis, egyhetes �lettartam� reg�nyt ford�tottam le vagy t�zet. Azt�n ahogy kapcsolatba ker�ltem az Animus Kiad�val, �k pr�b�lkoztak humoros k�nyvek kiad�s�val, azokb�l is ford�tottam n�h�nyat. �s v�g�l elkezdtek megjelentetni ifj�s�gi k�nyveket, �s ebben jelentette az �tt�r�st a Harry Potter kiad�sa. �gyhogy �n enn�l a kiad�n�l ford�tottam rendszeresen pr�z�t, meg persze verset is, amennyiben a k�nyvekben voltak versbet�tek. A Jung-ford�t�sok pedig �gy j�ttek, hogy egy ismer�s�m szerkeszt�k�nt dolgozott az �desv�z Kiad�n�l, ismerte a munk�imat, �s azt mondta, tudsz te ilyet is ford�tani. Ez persze eg�szen m�s �gy volt, egyr�szt mert n�metb�l ford�tottam, m�sr�szt mert m�s volt a t�m�ja, sz�kincse, jellege. Jung persze nagyon �rdekes volt sz�momra, mert annak ellen�re, hogy pszichol�giai-filoz�fiai szakmunka, nagyon reg�nyes is tud lenni, legal�bbis abb�l a szempontb�l, hogy n�hol el�gg� k�d�s: a ford�t�s sor�n leplez�d�tt le, hogy helyenk�nt � sem tudta pontosan, mit is akart val�j�ban. Nekem viszont magyarul valami olyat kellett l�trehoznom, ami minden ponton �rthet�, vagyis a ford�t�s itt igen er�s �rtelmez�st is jelentett. Szerencs�re j� visszajelz�seket kaptam a t�ma szak�rt�it�l. G. J.: Az ifj�s�gi irodalom ford�t�sa milyen mûvekkel kezd�d�tt? T. T. B.: Az Egmont Kiad�n�l ford�tottam n�h�ny olyan kis mesef�zetet, amiket egy-egy filmhez kapcsol�d�an jelentetett meg a kiad�. De az igazi k�nyvford�t�s a Harry Potterrel kezd�d�tt. Igaz�n a Harry Potter sikere teremtette meg az ig�nyt m�s, hasonl� ifj�s�gi mûvek kiad�s�ra �s ford�t�s�ra is. G. J.: Amikor a Harry Potter ford�t�s�t megkaptad, tudtad-e pontosan, hogy mi ker�lt a kezedbe? Milyen sikere volt akkor a k�nyvnek? T. T. B.: Akkoriban m�g nem volt vil�gsikere, csak nagy angol bestsellernek sz�m�tott. Az itthoni siker�t illet�en teljesen bizonytalan volt a dolog. �n magam is k�telkedtem — igaz, sosem voltam h�res arr�l, hogy meg tudtam volna �llap�tani, sikeres lesz-e egy k�nyv vagy sem —, mennyire lesz a Harry Potter fogyaszthat� magyarul. Egy�ltal�n nem �reztem, hogy zseni�lis k�nyvr�l lenne sz�. Most sem tartom ugyan annak, de el kell ismernem, hogy valami m�gis van benne, ha ennyire meg tud ragadni egy sz�les olvas�k�z�ns�get. �n is csak �gy ut�lag analiz�lgatom a recepci�j�t, a siker�nek titk�t, mert akkoriban nem hittem volna, hogy ekkora, vagy b�rmekkora sikere is lesz ennek a k�nyvnek. Ugyanis a Potter eset�ben nem besz�lhet�nk sz�p t�rt�netr�l, sz�p mes�r�l abban az �rtelemben, ahogyan mondjuk egy Michael Ende-, egy L�z�r Ervin- vagy egy B�k�s P�l-k�nyv sz�p mese tud lenni. Igaz, ez ut�bbiakkal meg az a helyzet, mintha kicsit ink�bb a feln�tteknek akarn�nak sz�lni, vagyis hogy egy t�z �v k�r�li gyerek nem minden esetben tud vel�k mit kezdeni. A Harry Pottern�l eg�szen m�s a helyzet: vagy a t�z�ves gyerekek lettek k�zben �rettebbek, vagy val�ban ez a „nem sz�p” hangnem az, amelyiken hozz�juk sz�lni kell. Mindenf�le sz�l�i �tmutat�s �s felolvas�s n�lk�l is fogyasztj�k ugyanis ezt a k�nyvet. G. J.: Ma Magyarorsz�gon alighanem te ismered a legjobban a sz�veg�t a Potter-sorozatnak... T. T. B.: Ebben nem vagyok annyira biztos. Mivel a k�nyv kultussz� v�lt, vannak emberek, akik k�v�lr�l tudj�k az eg�szet. Harry Potter kv�zj�t�kban �n nem biztos, hogy meg tudom mondani, mi volt a jelsz� egy bizonyos helyre val� bejut�shoz, m�g egy t�z�ves gyerek tudja. Most, az �t�dik r�sz ford�t�s�hoz az interneten megjelent Potter-glossz�riumot haszn�ltam seg�ts�g�l, hogy egy-egy, a sorozatban haszn�latos sz�nak, n�vnek az „etimol�gi�j�t” megtudjam, �s ezeket a glossz�riumokat Potter-rajong�k k�sz�tik. �gyhogy ink�bb az a helyzet �llt el�, hogy a ford�t�s sor�n �n t�maszkodtam az olvas�k tud�s�ra. G. J.: Az�rt te nyilv�n m�s szinten r�god �t magad ezen a sz�vegen, mint a gyerekek... K�l�nben miben l�tod a titk�t a Harry Potter elk�peszt� siker�nek? T. T. B.: Sok oka van. A Harry Potter sokarc� reg�ny, �j mûfajt teremt� valami, ami a bolond humort az Agatha Christie-f�le krimivel, a horror-reg�nnyel �s a kamaszkor� gyerek lelkivil�g�nak elemz�s�vel �tv�zi. A k�l�nf�le st�lusok �s hangnemek k�z�tt Rowling meglehet�sen j�l lav�roz, pontosan tudja, hol kell egy kis humort adagolnia, hol kell s�t�tebb t�nusra v�ltania. Egy�bk�nt ezt a s�t�t hangulatot is �rdekesen vitte v�gig az �t r�szen, amennyiben az els� k�nyvt�l kezd�d�en fokozatosan egyre komorabb� v�lik a mû. Az �t�dik r�sz annyira s�t�t hangulat�, hogy ebben m�r sok nevetnival� nincsen, s�t, olyannyira hi�nyzik bel�le a tr�fa, hogy az ember nem is nagyon �rti, mennyire van m�g k�ze ennek az els� r�szhez. De a szerz� elgondol�sa az, hogy ahogyan n�nek a szerepl�k, �gy kell n�ni�k az olvas�knak is. A krimi-r�sze a k�nyvnek nem m�rhet� az Agatha Christie-�hez, mert �ltal�ban igen egyszerû rejt�llyel van dolgunk, ugyanakkor a szerz� j�l fenn tudja tartani a rejt�lyb�l ad�d� fesz�lts�get. Ehhez j�rul, hogy j�l sz�vi a cselekm�nyt, �s v�g�l is egy gyerekek sz�m�ra k�nnyen olvashat� k�nyvet tud adni. A f�h�s pedig, Harry Potter — aki nekem nem a kedvenc szerepl�m, ez a dickensi ihlet�sû kisfi� nemcsak f�szerepl�, hanem b�jtatott narr�tor is, akinek a szem�vel az olvas� l�tja az esem�nyeket — nagyon j� alkalmat teremt a bele�l�sre. Nem Harry Potter alakja azonban az igaz�n izgalmas, a humort sem f�lt�tlen�l � k�pviseli — minderre van hatvanhat m�sik szerepl�je a k�nyvnek. Potter olyan, mint egy gumi b�v�rruha, amibe mindegyik olvas� beleb�jhat, �s ez�rt is �rdekes, hogy � v�gig semleges �s steril tudjon maradni. A gyerekek beleb�jnak ebbe az alakba, s onnant�l kezdve viszi �ket mag�val a t�rt�net. Aki nem szereti ezt a k�nyvet, azt szokta mondani, hogy a Potter mindenfel�l �ssze van lopkodva. Ez alapj�ban v�ve igaz is, de Rowling �gyesen rakta �ssze ezeket az �sszeszedett elemeket, �s valami eg�szen �jat tudott l�trehozni bel�l�k. G. J.: Harry Potterr�l nekem is eszembe jutott Dickens, amiatt is, mert tal�n Dickens �ta nem fordult el�, hogy az angol olvas�k ennyire v�rt�k volna egy k�nyv folytat�s�t... T. T. B.: Egy kicsit olyan ez, mint a szappanoper�k folytat�s�ban rejl� titok. Val�sz�nûleg, ha a Potter csak k�t k�tet lett volna, m�r r�g elfelejtett�k volna az eg�szet. De �gy tudjuk, h�t k�tet lesz, �s most az �t�dikn�l tartunk. G. J.: �s mi a titka a Potter siker�nek a feln�ttek k�r�ben? Hiszen sz�l�k �s nagysz�l�k ugyan�gy a rajong�k t�bor�ba tartoznak, mint a gyerekek. S�t, az interneten tal�lhat� a Harry Potter kapcs�n olyan link is, amely a k�nyv irodalmi �rt�keit hivatott bemutatni... T. T. B.: �s ott mit �rnak? G. J.: Nem sok okosat... T. T. B.: Mivel nem nagyon van defin�ci�m arra, mi is pontosan az irodalmi �rt�k, �n m�r be�rn�m azzal is, ha �szint�n tudn�m �lvezni. Az az �r�m�m megvan ford�t�s k�zben, hogy egy frapp�nsan meg�rt r�szt megpr�b�ljak frapp�nsan magyarul visszaadni, de az nincsen, hogy a Potterben igaz�n sz�pnek mondhat� k�nyvet olvashatn�k, illetve ford�thatn�k. Sz�p bekezd�s, le�r�s persze van benne, de k�nyvenk�nt j�, ha egy-kett�. Itt, az �t�dik r�szben is azt tapasztaltam, hogy tal�n egy olyan r�sz volt, ahol val�ban ereje volt a sz�vegnek. Az effajta er�t tekinten�m �n irodalmi �rt�knek. K�l�nben hogy m�g egy jellegzetess�g�re utaljak a k�nyvnek, nagyon filmszerû az eg�sz. Ahogyan a k�tetek k�vetkeznek egym�sra, egyre kevesebb a humoros �tlet �s egyre t�bb az akci�. A dial�gusok is roppant filmszerûen vannak meg�rva, sokszor tal�lkozni gesztusok le�r�s�val p�ld�ul, teh�t nemcsak azt k�zli, mit mondott a szerepl�, hanem azt is, hogy hogyan, hogy mit csin�lt k�zben. Az az ember �rz�se, hogy filmet n�z, �s nyilv�n ez is n�veli a k�nyv fogyaszthat�s�g�t, „�lvezeti �rt�k�t”. G. J.: Azt hiszem, van ennek valami m�s h�ttere is. Nevezetesen az, hogy mik�zben divat ma k�rhoztatni — jogosan vagy sem — az ifj�s�got, hogy keveset olvas, mintha nem venn�nk tudom�sul azt, hogy a 20. sz�zad utols� harmad�ig domin�ns �rott kult�r�t az ut�bbi k�t-h�rom �vtizedben fokozatosan, az ut�bbi n�h�ny �vben pedig rohamosan felv�ltotta a k�pi kult�ra. �s ha a Harry Potter filmszerû, akkor tal�n �ppen ezt az ig�nyt szolg�lja ki. T. T. B.: Ez �gy igaz, de van itt m�g valami. A reg�ny alapvet�en arra �p�l, hogy van egy var�zsl�vil�g meg egy muglivil�g, �s r�nk muglikra, azaz var�zstalan emberekre egzotikumk�nt, furcsa l�nyekk�nt n�znek a reg�ny var�zsl� szerepl�i (van k�z�tt�k p�ld�ul olyan, akinek az a hobbija, hogy a muglik apr� kis h�tk�znapi t�rgyait mint �rdekess�geket gyûjti). Ugyanakkor a var�zsl�vil�g a mi kis h�tk�znapi vil�gunknak valamif�le g�rbe t�kre. Ebben az �rtelemben a k�nyv m�r par�dia is, a h�tk�znapi �let par�di�ja, s mint ilyen, ink�bb a feln�tteknek jelent valamit. Ugyancsak a feln�tt olvas�kat vonzhatja ink�bb az, hogy a sz�veg megid�z mindenf�l�t: a m�r eml�tett detekt�vt�rt�neteket, Dickenst, germ�n mitol�gi�t �s jap�n mondavil�got, �s az olvas� nyomukba eredhet ezeknek az id�zeteknek, hogy megfejtse �ket. G. J.: Ilyen �rtelemben a Harry Potter jellegzetesen posztmodern sz�veg... T. T. B.: A gyerekekkel kapcsolatban az ilyesmib�l, hogy tudniillik valami ismeretlen dolgot meg kell fejteni, eg�szen mulats�gos dolgok fordulnak el�. Meg szoktak h�vni gyerekk�nyvt�rakba, ahol tal�lkozom a Potter olvas�ival, �s nem egyszer tapasztaltam, hogy a gyerekek, akik egy-egy ritk�bban haszn�latos magyar sz�t (mint mondjuk a kulipinty�) nem ismerik, azt gondolj�k, hogy ezek a szavak is a szerz� vagy az �n tal�lm�nyaim, �s valami, a reg�ny vil�g�hoz tartoz� titok lappang m�g�tt�k. Rowling, j�t�konys�gi c�lzattal, meg�rt a Potteren k�v�l, de a Potterhez kapcsol�d�an k�t m�sik kis k�nyvet is, amik nem m�sok, mint a reg�nyekben szerepl� var�zsl�iskolai tank�nyvek: az egyik az A kviddics �vsz�zadai, ami a var�zsl�sport szab�lyk�nyv�nek t�rt�nete, a m�sik pedig a Legend�s l�nyek �s megfigyel�s�k. Ezekb�l a k�nyvekb�l kitûnik, hogy a szerz� mennyire szereti a mûfajpar�di�t. Az ut�bbiban p�ld�ul a term�szetb�v�r k�nyvek par�di�j�t kapjuk, egy igazi st�lusbrav�rt. Egy�bk�nt ezt hallatlanul �rdekes volt ford�tani is. Ugyanakkor ez a k�t kis k�nyv nem lett k�l�n�sebben sikeres, hiszen a gyerekek — tal�n �ppen az olvas�s hi�nya miatt — nem tudnak az ezekben a k�nyvekben rejl� �rt�kekhez eljutni. A feln�ttek sz�m�ra viszont nagy �lvezet ezeket a remek kis st�lusj�t�kokat olvasni. Ha a Harry Potterben valamit szeretek, az �ppen ez a r�sze, vagyis a st�lusj�t�kokban megnyilv�nul� nyelvi lelem�ny, ami — egy egys�ges narr�ci� mellett — legink�bb a k�l�nf�le szerepl�k megjelen�se r�v�n bontakozik ki. A k�l�nf�le szerepl�k k�l�nf�le st�lus�, gyakran j�t�kos megsz�lal�sainak magyarra t�rt�n� �t�ltet�se az igazi, komoly feladat a Harry Potter ford�t�sa eset�n. G. J.: Amikor most a Harry Potterr�l kezdtelek k�rdezgetni, a v�laszaid els� mondatai arra engedtek k�vetkeztetni, hogy olyan nagyon nagyra, olyan nagyon �t�t� erejûnek nem tartod a Rowling-sz�vegeket. Azt�n ahogy besz�lget�nk, el�hozol egy csom� olyan dolgot, ami viszont azt mutatja, hogy m�gis tal�lsz irodalmi �rt�ket benne. �sszess�g�ben milyennek tartod a Harry Pottert mint irodalmi sz�veget? T. T. B.: V�ltoz� min�s�gûnek. �n egyszerû olvas�k�nt olvastam minden k�tetet, amikor a kezembe kaptam �ket, �s sosem �reztem �gy, hogy unalmas lenne, hogy ne lenne izgalmas a rejt�ly megfejt�se, de persze ezt minden j� lektûrnek, minden j� kalandreg�nynek ny�jtania kell. De ezen t�lmen�en nem tartom valami fenomen�lis dolognak. G. J.: A k�tetek, ahogy egym�sra k�vetkeznek, egyre vaskosabbak lettek. Nem magyar�z-e t�l a szerz�, nem fullad-e ki egy kicsit a t�rt�net �t k�nyv ut�n? T. T. B.: A szerz�, �n �gy l�tom, a maga �r�m�re �rja ezeket a k�nyveket. Az �t�dik r�sz eg�szen s�t�t, �s a hatodik �ll�t�lag m�g ink�bb ilyen lesz. De �t m�r nem �rdekli, hogy ki milyennek tartja a k�nyvet. Az �t�dik r�szt vagy h�rom �vig �rta, illetve k�zben m�ssal foglalkozott, f�rjhez ment �jra. Vagyis t�nyleg csak akkor �r, amikor kedve van hozz�. Ennek ellen�re helyenk�nt az az ember �rz�se, mintha r�gebbi, fi�kba eltett �s most el�szedett �tletekb�l �llna a k�nyv. G. J.: M�r a negyedik r�szen is �rz�dik, hogy kicsit neh�zkesen indul, mert meg kell magyar�znia az el�z� r�szekb�l ismert n�h�ny dolgot. T. T. B.: Hogyne, ezek a visszautal�sok m�r a m�sodik k�nyvt�l kezd�d�en megvannak, de nem hiszem, hogy ez a magyar�z�s t�ls�gosan jellemz� lenne r�. Az �t�dik r�szben v�gk�pp nem: van ugyan n�h�ny magyar�zat, de j�l adagolva, �s csak azokon a helyeken, ahol val�ban sz�ks�g van r�juk. A szerz� tiszt�ban van azzal, hogy mindenkit �rdekel, mi lesz a k�nyv v�ge, �s emiatt l�that�an nem zavartatja mag�t amiatt, hogy az els� sz�zh�sz oldalon nem t�rt�nik semmi, nem f�l t�le, hogy emiatt b�rki is letenn�. Az els� r�szt k�l�nben eredetileg hosszabbra �rta, csak a kiad�ja megh�zatta vele, azzal az indokkal, hogy k�tsz�z oldaln�l hosszabb k�nyvet egyetlen gyerek sem fog elolvasni. Most meg m�r senki sem sz�lhat bele, hogy bocs�nat, m�gsem a H�bor� �s b�k�t �rja, mert a siker �t igazolja. Egy�bk�nt pedig olvasm�nyos maradt a k�nyv, ami megint csak azt mutatja, hogy a hosszabb terjedelem nem lehet probl�ma. �n „k�zelr�l” olvasom a k�nyvet, s azt mondom, egyszer el lehet olvasni, de t�bbsz�r nem nagyon, mert a k�vetkez� olvas�skor kellene kij�nnie a sz�veg sz�ps�g�nek, de ha nem j�n, akkor... G. J.: L�ttam olyan gyerekmegnyilv�nul�sokat, hogy tizenn�gyszer elolvast�k egyik vagy m�sik k�tetet. �s tal�lkoztam kritikusoknak azzal a komoly �rt�kel�s�vel is, miszerint a Harry Potter egyik nagyszerûs�ge abban �ll, hogy visszaadja a gyerekek olvas�si kedv�t. Hogy valaki elolvassa a Harry Pottert tizenn�gyszer, az egy dolog, az pedig egy m�sik, hogy val�ban van-e, lehet-e olyasfajta hozad�ka ennek a k�nyvnek, mint amit az eml�tett kritikusok neki tulajdon�tanak? T. T. B.: R�vid t�von az eff�le hat�s vitathatatlan. A k�nyvkiad�k elad�si statisztik�in ellen�rizhet�, hogy egy-egy Harry Potter-k�tet megjelen�s�t k�vet�en egy�rtelmûen fellend�lt a k�nyvpiac: a gyerekek n�h�ny nap alatt elolvast�k az �j Potter-k�tetet, azt�n mentek keresni a k�nyvesboltba m�s, hasonl� jellegû k�nyveket. Vagyis egy id�re olvas�s-f�gg�v� v�ltak. Hogy ez mennyire nevezhet� az olvas�s szeretet�nek, az m�r m�s k�rd�s, mint ahogyan az is, hogy mennyi ideig tart egy-egy ilyen nekiveselked�s. G. J.: Vagyis n�h�ny h�tre vagy h�napra divatt� v�lhat olvasni a gyerekek k�r�ben? T. T. B.: Nem f�lt�tlen mondan�m ezt divatnak. Bels� ig�nny� v�lik ilyenkor az olvas�s, de hogy az is ig�nny� v�lik-e benn�k, hogy k�nyvt�rba j�rjanak, hogy m�sfajta k�nyveket is olvassanak, abban nem vagyok biztos. Sz�z gyerekb�l �t, aki tal�n en�lk�l is olvas� emberr� v�lt volna, elmondhatja, hogy a Harry Potter vezette be az olvas�s vil�g�ba, de a t�bbi kilencven�t egy-k�t k�nyv elolvas�sa ut�n visszat�r az egy�b j�t�kaihoz. G. J.: Mennyire tal�lod esetleg szimptomatikusnak, hogy �ppen egy Harry Potter tudja izgalomban tartani a f�l vil�got? T. T. B.: Teljes m�rt�kig szimptomatikusnak l�tom. De h�t mik szokt�k a f�l vil�got izgalomban tartani? Nem az �gynevezett „magas irodalom”, hanem ink�bb a kommersz filmek �s hasonl�k. Most mit mondjak, ilyen a f�l vil�g. M�sfel�l pedig nem sz�vesen �llap�tan�m meg, hogy sikeress�g �s sz�ps�g �gy f�ggenek �ssze egym�ssal, hogy ford�tott ar�nyban �llnak... G. J.: �n sem gondoln�m, hogy �gy van... T. T. B.: Annyiban mindenk�ppen van �sszef�gg�s, hogy az irodalom �lvezete legal�bb valami minim�lis bels� er�fesz�t�st ig�nyel, azt nem lehet teljesen gondolattalanul �s reflekt�latlanul olvasni. A k�nnyû irodalmat lehet �gy olvasni, �s a f�l vil�g bizony ezt teszi �s ezt �lvezi. G. J.: Mi a v�lem�nyed a Harry Potter k�r�l kialakult kultuszr�l? Hogyan viszonyulsz a Harry Potter-k�r�kh�z, weboldalakhoz, chatekhez, kultikuss� v�lt t�rgyakhoz? T. T. B.: Ez k�t r�szre bonthat�. Az egyik az �zleti r�sze, ami a t�rgyak �rus�t�s�t szorgalmazza, �s ez pontosan ugyanolyan, mint minden m�s sikeres dolog k�r�l kialakul� �zleti jelleg. A m�sik a dolog spont�n r�sze: a k�r�k, weboldalak, glossz�riumok vil�ga, amelyben az emberek megpr�b�lnak a maguk gy�ny�rûs�g�re mindennek ut�naj�rni, �sszef�gg�seket keresni, vagyis egy saj�tos Harry Potter-vil�got fel�p�teni. Erre ez a k�nyv nem annyira �rdemes, mint amennyire a rajong�k gondolj�k. Szinte az �sszeesk�v�s-elm�letet s�rol� m�don keresik a k�nyvben, val�s vagy v�lt utal�saiban a szerz� titkos sz�nd�kait. V�lem�nyem szerint pedig m�g a k�s�rlete sincs meg annak, hogy ez a sorozat egy ilyesfajta �sszef�gg�, egys�ges, z�rt, koherens vil�got mint Harry Potter-vil�got, mint var�zsl�vil�got l�trehozzon. G. J.: Meg�r szerinted ez a Harry Potter-k�nyvekben vagy a rajong�k kultusz�ban megl�v� vil�g annyit, hogy mondjuk — mint olvastam — Ausztr�li�ban a katolikus egyh�z, Oroszorsz�gban pedig a pravoszl�v egyh�z f�lemelte ellene a szav�t? T. T. B.: Annyi bizonyos, hogy az egyh�zak a var�zsl�k, boszork�nyok, m�gusok vil�g�t sz�mon tartj�k �s el�t�lik, teh�t ha valaki ezeket dics�r�leg t�nteti fel, az sz�mukra nyilv�n zavar�. A gond ink�bb az, hogy ezeknek az egyh�zaknak a k�pvisel�i nem biztos, hogy olvast�k ezeket a k�nyveket. Ha elolvasn�k, az � hely�kben �n azt mondan�m, hogy ezek a k�nyvek nem azokr�l a boszork�nyokr�l, var�zsl�kr�l sz�lnak, akiket �k bûn�s�knek, az �rd�ggel cimbor�l�knak tartanak �s el�t�lnek. Ez csup�n egy mese, olyan, mint a j� t�nd�rekr�l sz�l� mes�k, amelyeket szint�n nem szok�s p�pai dekr�tumokkal s�jtani. Kicsit nagyobb �s zajosabb a hat�s azok�n�l, de ugyanabba a kateg�ri�ba tartozik, �s az erk�lcsi �rt�krendje megegyezik a t�rt�nelmi egyh�zak �rt�krendj�vel. B�tors�g, szeretet, megt�mogatva az id�zetekkel, a j� gy�zelme a rossz f�l�tt — ezekkel defini�lhat� a Harry Potter-k�nyvek erk�lcsis�ge. G. J.: A k�rd�s ink�bb az, hogy rosszk�nt nem a kicsinyes, kispolg�ri, h�tk�znapi l�t van-e felt�ntetve, j�k�nt pedig az ez ellen indul� ilyen-olyan l�zad�s? T. T. B.: Ha a k�nyvben szerepl� Dursley-csal�dra, teh�t mint jellegzetesen mugli, azaz var�zslatra k�ptelen figur�kra gondolsz, akkor �gy van. �k azonban jellegzetesen karikat�rafigur�k. Akik val�ban rosszak, azok a var�zsl�k vil�g�ban fordulnak el�: ezek hatalom�hesek, rasszist�k, vil�guralomra t�rnek, s vel�k kapcsolatban ak�r m�g konkr�t t�rt�nelmi utal�sok is elhangzanak. G. J.: A Harry Potter-kultusznak r�sze-e az is, hogy a k�nyvek minden�tt ugyanolyan form�tumban, ugyanolyan bor�t�val, a bor�t�n ugyanazzal a betût�pussal, ugyanolyan, Sv�dorsz�gban gy�rtott, �jrahasznos�that� pap�ron jelennek meg? T. T. B.: Azt tudom, hogy az els� r�sz magyar kiad�s�nak bor�t�ja magyar tervez�s alapj�n k�sz�lt, azt�n az �jranyom�sa m�r az amerikai bor�t�tervet vette �t. Nem az angolt teh�t, ami kifejezetten brit �zl�st t�kr�z, szerintem egy kicsit t�n gyermeteg, vagy tal�n poros is. Az amerikai kiad�s bor�t�ja hars�nyabb, ezt vette meg az Animus Kiad�. Annyi val�sz�nûleg el��r�s lehet, hogy az egyes orsz�gok ne csin�ltassanak saj�t bor�t�tervet. De az amerikai kiad�s mindenk�ppen k�l�nb�zik az angolt�l, olyannyira, hogy �k m�g az els� r�sz c�m�t is megv�ltoztatt�k. Ezek a k�ls�s�gek val�sz�nûleg az�rt is sz�m�tanak, mert az els� n�gy r�sz megfilmes�t�s�nek jog�t a Warner Brothers megvette, nekik fontos teh�t, hogy ami a filmplak�tokon lesz vill�ml� nagy betûkkel, az jelenjen meg a k�nyvbor�t�n is. �s ami�ta megvan, hogy ki j�tssza a f�szerepet a filmben, az�ta az � arcvon�sai k�sz�nnek vissza grafikus form�ban a k�nyvbor�t�kr�l. Ez id�ig mind rendben is volna. A bajok viszont akkor kezd�dnek, amikor ilyesfajta �zleti szempontok miatt megtiltj�k p�ld�ul a nevek leford�t�s�t. A k�t kis „tank�nyv” ford�t�sakor fordult el�, hogy a n�gy, addigra magyarul m�r megjelent k�nyvben nem szerepl� l�nyek besz�l�, vicces, hangulatot teremt� nev�t, amit �n magyar�tottam, vissza kellett �ll�tanom angolra emiatt az �zleti megfontol�s miatt. Ennek a k�nyvnek egyik er�ss�ge, hogy p�ld�ul a n�vad�sban van egy nagy adag nyelvi lelem�ny, amit ha nem engednek meg az adott idegen nyelvre �t�ltetni, elv�sz a nevek var�zsa. Az egyik kis k�nyvben szerepel p�ld�ul �tf�le s�rk�ny, ebb�l h�rom el�fordul az els� n�gy k�tetben, azoknak teh�t van magyar nev�k, a m�sik kett� nem, s azok ebben a kis „tank�nyvben” a h�rom magyar mellett angolul szerepelnek. Sz�rnyû... Az a baj ezekkel a nagy sikerre sz�mot tart� filmekkel vagy k�nyvekkel, hogy p�nz�gyi, �zleti, image-�p�t�si okok miatt korl�tozz�k a ford�t� szabads�g�t. G. J.: Nyilv�n nagy a f�lelem a pl�giumt�l... T. T. B.: Nem is f�lt�tlen�l csak ez a helyzet, hiszen b�rmit le tudnak v�deni, megvehetik a magyar kiad�s jog�t vagy ak�r a magyar neveket is �r�kre. Itt ink�bb arr�l van sz�, hogy egy �s ugyanazon dolgot a vil�g b�rmely pontj�n ugyanazzal a n�vvel akarnak �rulni... De a ford�t�i szabads�g ilyesfajta korl�toz�sa nagyon rossz gyakorlat, ami ellen nek�nk valahogyan v�dekezn�nk kell. G. J.: Arr�l tudsz, hogy Oroszorsz�gban k�sz�lt egy Harry Potter-ut�nzat? T. T. B.: �n csak arr�l tudok, hogy valaki f�lvette a Harry Potter nevet, �s e n�ven publik�l. G. J.: Ilyen is van, de �n arra gondoltam, hogy egy Dmitrij Jemec nevû gyermekk�nyv-�r� meg�rta a Harry Potter orosz v�ltozat�t T�nya Grotter c�mmel, s ez a k�nyv t�bb�-kev�sb� k�veti a Harry Potter els� r�sz�nek szitu�ci�it, csak az eg�sz orosz k�rnyezetbe van helyezve, �s a f�h�s nem fi�, hanem l�ny. A szerz� azt �ll�tja, hogy ez nem pl�gium, hanem par�dia, ami az�rt sz�lethetett meg, mert rossz a Harry Potter orosz ford�t�sa. T. T. B.: Sok ilyesfajta pr�b�lkoz�s l�tezik, ezeknek egy r�sze, k�nyv alakban, interneten, �zleti c�llal j�n l�tre. De a Harry Potterben az a j�, hogy megterm�keny�ti az emberek fant�zi�j�t, �s j� dolgok is sz�letnek az eff�le k�s�rletekb�l. Nekem is j�rtak a kezemben olyan, gyerekekt�l sz�rmaz� �r�sok, amik a Harry Potter hat�sa alatt sz�lettek. Van k�zt�k gy�ny�rû rajzokkal illusztr�lt, val�s�gos mûalkot�s is — csod�latos. Ha a Harry Potter val�di olvas�v� nem is tesz, �r�v� tal�n igen. G. J.: Rowling, illetve a k�r�l�tte kialakult �zleti vil�g tiltakoz�sa a hamis�t�sok ellen az�rt is �rthetetlen egy kicsit, mert amint te is mondtad — �s hiszem, hogy ez �gy is van — a Harry Potter maga is mindenf�le „idegen” sz�vegekb�l van �sszerakva, teh�t �ppens�ggel r� is vonatkozhatna a pl�gium v�dja. Ami�rt egy�bk�nt az orosz pl�giumot �s a rossz ford�t�st sz�ba hoztam, annak az az oka, hogy szeretn�m t�led megk�rdezni: a magyar ford�t�s v�lem�nyed szerint mennyiben j�rult hozz� a k�nyv magyarorsz�gi siker�hez? Vagy egyszerûen csak arr�l van sz�, hogy a k�nyv vil�gm�retû sikere a ford�t�st�l f�ggetlen�l „begyûrûz�tt” hozz�nk is? T. T. B.: Az�rt nem nagyon tudok erre mit mondani, mert nem �ll rendelkez�semre semmif�le sz�zal�kos adat arr�l, hogy n�lunk nagyobb volt-e, s ha igen, milyen ar�nyban volt nagyobb a sikere a Potternek, mint a k�rnyez� orsz�gokban. El�fordulhat, hogy ak�r rossz ford�t�ssal is sikeres lehetett volna a k�nyv, b�r ezt az�rt k�tlem: ha rossz a ford�t�s, �lvezhetetlen a k�nyv, legyen az b�rmilyen j� is az eredetiben. �s persze a rossz ford�t�snak is vannak fokozatai. A mai olvas� egy kiss� z�ty�g�s, egy kiss� magyartalan sz�vegen m�r nem akad f�nn, mert annyi szem�ttel tal�lkozik, hogy ez m�r f�l sem tûnik neki. �sszess�g�ben azt gondolom, nagyon rossznak kellene lennie ennek a ford�t�snak ahhoz, hogy ez az elad�si p�ld�nysz�mban is megmutatkozzon. Egy�bk�nt pozit�v visszajelz�seket kaptam a ford�t�somr�l, azt mondj�k, nagyon j�, b�r az olvas�k �ltal�ban nem tudj�k, mi ebb�l az eredeti k�nyv �rdeme �s mi a ford�t��. �k jobb�ra csak azt l�tj�k, hogy kellemes magyars�ggal meg�rt, sz�rakoztat� k�nyvet tartanak a kez�kben. G. J.: �n csak arra gondoltam, hogy mivel Rowling�k annyi mindenre figyelnek, csod�lkozn�k, ha valamik�ppen nem kontroll�ln�k a ford�t�sokat is. T. T. B.: Nem gondolom, hogy b�rmit is csin�ln�nak vele. Egyr�szt ha j�l megy a dolog, ha sikeres a k�nyv, akkor nincs mi�rt, m�sr�szt nem nagyon lehet r� kapacit�suk sem, hogy magyarokkal vagy magyarul tud�kkal elolvastass�k. Legfeljebb a magyar kiad�n kereszt�l ellen�riztetik, mert tudj�k, hogy neki is �rdeke, hogy j�l fogyjon a k�nyv. A filmford�t�sokn�l, ha j�l eml�kszem, a Csillagok h�bor�j�n�l tal�lkoztam a min�s�gellen�rz�s olyan m�dj�val, hogy a magyar sz�veget vissza kellett ford�tani angolra, �s azt kik�ldeni a megrendel�nek (mellesleg ezt az angol ford�t�st is �n csin�ltam — ennyit az ellen�rz�s komolys�g�r�l). Odakint — �gy tapasztalom — annyira az angol nyelv vonz�s�ban �s bûv�let�ben �lnek, hogy nem is nagyon t�r�dnek vele, mi az, hogy valamit le kell egy m�sik nyelvre ford�tani, �t kell egy m�sik kult�r�ba �ltetni. Tal�n az ut�bbi id�ben kezdtek vele kicsit jobban foglalkozni, olyanok kapcs�n, hogy mondjuk, ha egy nevet meghagyunk eredetiben, akkor az a befogad� nyelvben lehet ak�r tr�g�r sz� is, �s akkor nem biztos, hogy nagyon kellene hozz� ragaszkodni. Persze ebb�l is ad�dnak furcsas�gok: el�fordul olyan k�r�s, hogy egy kontextusb�l kiszak�tott n�vlist�t kell leford�tanom �s visszajuttatnom, s csak azut�n k�ldik majd el a teljes sz�vegk�nyvet a m�r leford�tott nevekkel �s az utas�t�ssal, hogy akkor �gy tess�k a neveket haszn�lni. Sz�val el�bb megk�rdeznek, azut�n az �ltalam adott megold�s alkalmaz�s�ra utas�tanak. A legjobb az, ha semmit sem sz�lnak, mert abb�l nem lehet baj. G. J.: M�s ford�t�saidhoz k�pest a Harry Potter ford�t�sa mennyire sz�m�tott neh�znek? T. T. B.: Nem mondan�m neh�znek, mert �lvezetes munka volt. Egy ford�t�s sz�momra akkor neh�z, ha nem �lvezem a sz�veget. �n abszol�t intuit�v m�don meg kedv szerint ford�tok. Ez�rt azt�n nem is tudom kital�lni, hogy mivel mennyi id� alatt tudok elk�sz�lni, milyen temp�ban tudok haladni. Van egyfajta bels� kontrollom, tudom, hogy mit v�rok el magamt�l, s ha azt is tudom, hogy egy fordulatnak lenne valami frapp�ns megold�sa, csak pillanatnyilag nem jut az eszembe, hossz� ideig k�pes vagyok keresni, s addig �gysem adom ki a kezemb�l a munk�t, am�g ezt meg nem tal�lom; ha megtal�lom egy�ltal�n. Egy�bk�nt pedig �gy van ez, hogy az eredeti sz�veg id�nk�nt haszn�l olyan szerkezeteket, amelyeknek a magyar megfelel�je k�t-h�rom eg�szs�ges mondatba sem f�rne bele. Ha mindig minden�tt sz�veghû akarn�k lenni, akkor nagy baj van, �s ilyen szempontb�l az �t�dik k�tet nagyon „besûrûs�d�tt”, sok volt benne a t�lzs�folt mondat, ami tal�n az eredetiben is zavar�an hatott m�r. Ez tal�n neh�zs�g volt a ford�t�s sor�n. Biztosan lehetne neh�zs�gnek mondani azt is, hogy �j szavakat, fogalmakat kell kital�lni, de nekem ez ink�bb k�nnyebbs�g. �n ebben �rzem j�l magam.