Besz�lget�s Kern Andr�ssal 2006. m�jus 10. Diktafon elhelyez�se... Lumos: Iderakhatom? Kern Andr�s: Rakhatja, ahova akarja... Ez megy? Lumos: Megy most m�r, legal�bbis rem�lem. Kern: Az ilyet mindig nehezen ind�tj�k el a nõk... Lumos: Hmm... Az�rt rem�lem �ssze tudtam hozni ezt a gombot. : Kern: Na, j�l van akkor. Lumos: Teh�t, amikor felk�rt�k erre a feladatra, mi jutott elõsz�r esz�be? Kern: Hogy pisilni kell. Na j�, ez vicc. Azon t�l pedig, hogy biztos �rdekes dolog ez. Nem ismertem a Harry Pottert, de mivel a k�r�l�tte kialakult hangulatot �s t�meghiszt�ri�t �rz�kelem, gondoltam mi�rt ne? Lumos: Ezzel a hangosk�nyvvel egy teljesen �j gener�ci� fogja megismerni, egy fiatalabb korcsoport. Milyen �rz�s lesz, ha Harry Potter fog �nrõl elõsz�r esz�kbe jutni? Kern: Azt �n nem tudom, Ezzel sosem foglalkozik egy sz�n�sz. Mikor �n 1962-ben f�ll�ptem a Ki mit tud nevû versenyen, ami ak�rhogyis sz�moljuk negyvenn�gy �ve volt, akkor sem gondoltam arra, hogy milyen gener�ci�k ismernek meg engem. Igaz, hogy akkor semmire sem gondoltam ezzel kapcsolatban, hanem csak �gy �szt�nbõl, h�lyogkov�cs m�dj�ra csin�ltunk valami par�di�t, �s azt �ppen n�zte az eg�sz orsz�g, mert akkoriban az volt a divat, akkor kezdõd�tt szinte a telev�zi�z�s, vagy p�r �vvel elõtte. Akkor m�g t�nyleg az eg�sz orsz�g n�zte, biztos ismeri ezt, hogy minden hatemeletes h�zban volt egy telev�zi� �s akkor mindenki odagyûlt, �s a Ki mit tud az v�letlen�l olyan irt�zatosan n�pszerû volt, hogy nekem tulajdonk�ppen az ismerts�gemmel vagy a n�pszerûs�gemmel sosem volt bajom a p�ly�n. Sokat n�zem a koll�g�imat, de m�g a r�gi idõkben is, amikor sok telev�zi�j�t�k volt meg r�di�j�t�k, ami most m�r kiment a divatb�l, most m�g kevesebb megsz�lal�si lehetõs�g van. Akkor is az volt az �rz�sem, hogy micsoda szerencse ez nekem, mert az�rt egy sz�n�sznek nagyon fontos, hogy sokan ismerj�k. Ak�rki ak�rmit mond, vagy letagadja, ez nagyon fontos. Sz�val akkor az eg�sz orsz�g n�zett, �s hossz� �vekig �n voltam az orsz�g Ki mit tud os Andrisk�ja. Lumos: Az�rt k�rdeztem, mert aki belekeveredik Harry Potter vil�g�ba, azt rendszerint ezzel szokt�k elsõsorban megrohamozni, legal�bbis k�lf�ld�n ez �gy van. Kern: Ezt nem tudom, hisz ez elõtt vagyunk m�g. �s nagy k�rd�s, hogy mennyire lesz n�pszerû ez a hangosk�nyv. Azt n�zem, hogy manaps�g a hangosk�nyv, ami egy irt� �rdekes �s, egyr�szt kedves, m�sr�szt �rt�ket produk�l� �s ny�jt� hasznos j�t�k, de nincs olyan elterjedts�ge, mint annak idej�n a telev�zi�nak volt. Lumos: Teh�t nem lesz terhes, ha ezzel a szereppel azonos�tj�k �nt a kisebbek elsõsorban? Kern: Nem, dehogyis. J� lesz. Lumos: Visszat�rve a reg�nyekre, az elsõn k�v�l, amit ny�lv�n m�r elolvasott, m�st �tn�zett m�r? Kern: Nem, �n egy�ltal�n nem ismertem a Harry Pottert, sõt, azon t�l, hogy ennek a legend�j�t ismerem, egyszerûen elõreolvasom azt, amit itt fel kell olvasnom, �s �gy ismerkedem meg a reg�nnyel. Lumos: Tetszett az, amit eddig olvasott? Kern: Kifejezetten. Igen. Nagyon tehets�ges ez az �r�nõ. Nagyon "helyesnek" tartom a k�nyvet. Van benne egy k�l�n�s charme, �s ez nagy tal�lm�ny. Sz�val az, hogy az angol iskolarendszert, ami egy�bk�nt nemzetk�zileg is �rdekes dolog, �sszekeveri egy ilyen var�zsl�ssal �s egy majdnem mesei szintû j�t�kkal, ez egy �rd�gien �gyes kever�k, �s ezt nagyon kevesen tudj�k a vil�gon megcsin�lni, de ennek a nõnek siker�lt. Nyilv�n ettõl van ez az õr�letes sikere. Lumos: Teh�t az �sszes k�nyvet fel fogj�k venni? Errõl mit tud? Kern: Halv�ny gõz�m nincs. Itt van Bal�zs Pista [az Animus Kiad� egyik alap�t�ja], aki meg tudja majd ezt mondani. �n nem tudom, most az elsõt vessz�k f�l, �s azt m�g elmondom mag�nak, hogy ez õr�letes munka �m, nem is gondoltam volna. Lumos: Mes�lne errõl? Kern: Az az igazs�g, hogy az ember n�gy �r�n�l t�bbet nem tud koncentr�lni egy ilyen feladatra. Az ember azt hiszi, hogy csak �gy felolvassa a gyerek�nek a k�nyvet mondjuk, gondolja az ember. Lumos: Gondolom, nem lehet benne a lapoz�s hangja sem. Kern: A lapoz�s? Ugyan. Koncentr�lni kell, hogy melyik mondat pontosan mit jelent. Hangs�lyok, hangok megtal�l�sa, hogy azok elv�ljanak egym�st�l, hogy j�t�kos is legyen, hogy nagyon tess�k majd a gyerekeknek, de a felnõtteknek is tess�k. Ne legyen t�ldramatiz�lva, ne legyen t�ls�gosan unalmas, ne legyen felolvas�s, hanem �rdekes legyen. Sz�val ez egy nagy hecc. Lumos: Mennyire j�tszik a hangj�val? Kern: Visszat�rek itt a '62-es Ki mit tudhoz. �n parodistak�nt kezdtem. Az, hogy hangokat kital�ljak �s ut�nozzak, vagy hogy megeleven�tsek egyes alakokat, ez igaz�b�l - b�r nagy koncentr�l�st ig�nyel - nem olyan nagy teher. Nekem ehhez van - szer�ny akarok lenni, de m�gis azt mondom - van egy velem sz�letett k�pess�gem. Ha f�lek valamitõl, akkor att�l f�lek, hogy nem �gy kell-e f�lolvasni, mint ahogy a sz�lõ olvasn� f�l a gyerek�nek. Ez nem olyan. Ez egy kicsit dramatiz�ltabb, megkompon�ltabb, pontosabb, profibb. �s abban rem�nykedem, hogy ez a gyerekeknek tetszeni fog. De ez egy nagy k�rd�s. Elk�pzelhetõ, hogy ink�bb az tetszene, ha kicsit unalmasabb lenne, mint amikor egy apa felolvassa a gyerek�nek. Ezt nem tudom, majd a fogadtat�st�l f�gg. Lumos: Gondolom belehallgatott a Jim Dale-f�le v�ltozatba... Kern: Egy eg�sz picit belehallgattam. Nem akarunk senkit ut�nozni. �gy gondoltuk, hogy h�tha ez �rdekli az olvas�kat: hogy egy Kern Andr�s nevû ember - akit vagy szeretnek, vagy nem szeretnek, de mindenesetre ismernek, ez megint szer�nys�g k�rd�se, de n�pszerûnek mondom magam (a gyerekek k�r�ben nem biztos, lehet, hogy mag�nak van igaza, hogy egy csom�an most fognak megismerni), olyan sz�nesen, �rdekesen, kedvesen felolvassa nekik ezt a k�nyvet, elolvassa helyett�k. Azt�n, hogy ez j�-e, az nagy k�rd�s. Ennek a mor�lis r�sz�rõl nem is tudok sokat. J�-e, hogy egy�ltal�n fel van olvasva. K�sz�l belõle film, k�sz�l belõle ez a felolvas�s, azt�n a gyerekek vagy a sz�lõk v�lasztanak. Mindamellett azt sz�vesen mondan�m, hogy �n annak �r�ln�k, ha ennek lenne egy olyanfajta j�t�kos n�pszerû sikere, �s titokban arra gondolok, hogy fõk�pp azoknak a k�r�ben, akik m�r olvast�k: nem sz�vesen venn�m el a gyerekektõl az olvas�s �r�m�t. De ha valaki elolvasta, �s azt mondja, hogy "H�, �n akkora Harry Potter rajong� vagyok!" amibõl azt hiszem vannak sokan, azok azt mondj�k, "Na, hallgassuk meg, hogy a Kern Andr�s hogyan olvassa fel nek�nk". Ezt a j�t�kot j�tszuk itt most p�r napja. Lumos: Azt nem tudom tudja-e, hogy Jim Dale nevû koll�g�ja m�r k�r�lbel�l a k�tsz�zadik f�le hangn�l tartott a hatodik k�nyv felv�tel�n�l, ami kicsit ijesztõ, �s CD-n kell tartaniuk a mintahangokat. Kern: Igen, ez elk�pzelhetõ. Mi is ilyen bajban vagyunk. Egyelõre az elsõ k�nyvn�l nem volt ekkor nagy baj, mert mint mondtam parodistak�nt kezdtem �s a hangok megjegyz�s�hez van egy �rz�kem. Mi nem tartunk k�tsz�zn�l, csak olyan tizennyolcn�l vagy h�szn�l, de lehet, hogy egyszer csak ott fogunk tartani, �s akkor nagyon meg is fogok ijedni. Lumos: �gy hallom m�r csak t�z oldal van h�tra? Kern: Az elsõbõl igen. Hadd k�rdezzek most �n valamit. Ez a dolog az internetre fog felker�lni? Lumos: Igen. Kern: �n azt mondom, hogy tegy�nk fel p�r hangot ebbõl, nem? Lumos: �n nagyon �r�ln�k neki. Kern: Tegy�nk fel egy r�szletet belõle. Lumos: Ezt biztos [Bal�zs] Istv�nnal is meg kell besz�lni. Kern: Akkor Istv�n is j�jj�n ide. Pont egy jogi k�rd�shez jutottunk. (M�g Bal�zs Istv�n ide�r, m�g felteszek egy k�rd�st.) Lumos: A l�nyka hangokat hogy k�pzi? P�ld�ul Hermion�t? Kern: Hermion�nak olyan lesz a hangja, amilyet a szerzõ k�r [elkezd hadarni �s kapkodja a levegõt] borzaszt� gyorsan besz�l, nagyon izgatott, egy kicsit mindig nehezen veszi a levegõt, �s rettenetesen agg�dik minden�rt. Mindenkinek lesz egy hangja, de amikor nem huszonnyolcan besz�lnek egy pillanatban, hanem csak ketten, akkor ezeket a hangokat j�val kev�sb� alkalmazom, csak �gy jelezve tûnnek fel. Teh�t olyannak szeretn�m csin�lni, mintha valaki f�lolvasn� a gyerek�nek, de tehets�gesen. (Meg�rkezik Bal�zs Istv�n.) Bal�zs Istv�n: Na de Andr�s eml�kezhetsz r�, hogy amikor ott a F�kusz K�nyv�ruh�zban - b�r az�ta sok v�z lefolyt m�r a Dun�n - tal�lkoztunk, akkor �n azt mondtam, hogy ha valaha hangosk�nyv lesz, akkor szeretn�m, ha te olvasn�d fel, mert akkor olyan fantasztikusan eltal�ltad r�gt�n. Kern: Igen, erre kifejezetten eml�kszem, �s k�sz�n�m. Visszat�rve a k�rd�sre, amire viccbõl azt mondtam, hogy pisilni kellett, az volt az �rz�sem, hogy ezt sz�vesen olvasn�m fel, annak ellen�re, hogy nem ismerem a k�nyvet. �gy olvasom, hogy mindig... tal�n ezt nem is k�ne elmondani, de �n sz�vesen elmondom, �n nem ismerem, nem olvastam a Harry Pottert. Tudok a Harry Potter minden�rõl. Minden �js�got elolvasok, minden h�rt hallok. Tudom, hogy vannak filmek, tudom, hogy ennyi k�nyv megjelent, tudom, hogy a hetedikn�l v�ge lesz, tudom, hogy az �r�nõ mennyit keresett, meg mindazt, amit a bulv�rsajt�b�l meg innen-onnan lehet tudni. Mag�t a k�nyvet nem ismertem, hiszen ez egy gyerekk�nyv. Lumos: Nem tudom a hatodik k�nyv ut�n is gyerekk�nyvnek gondolja-e majd... Kern: Ezt nem tudom, de t�ny, hogy nem ismerem a k�nyvet. Teh�t elõre olvasok mindig harminc, negyven, �tven, hatvan oldalt belõle �s �gy ismerkedem vele, amikor k�sz�l�k ezekre a felv�telekre, hogy azt�n ott eszemn�l legyek, �s tudjam pontosan, hogy mit olvasok. De ha most megk�rdezn�d azt - hogy tegezõd�nk vagy mag�z�dunk azt nem tudom - megk�rdezn� azt, hogy a negyedik k�nyv harmincadik oldal�n milyen hangokat fogok haszn�lni, halv�ny gõz�m nincs. Ezek j�t�kosabbak, �szt�n�sebbek, kedvtel�sbõl val�k �s �pp eltal�ltnak v�lt hangok, mint azon a felolvas�son is, amikor az Istv�nnak felolvastam ezt elõsz�r. Az is egy j�t�k volt, ott nem is eml�kszem pontosan melyik r�szbõl olvastam. Bal�zs Istv�n: Az a negyedik k�nyvbõl volt. Kern: �pp a negyedik k�nyvbõl, igen. Elolvastam elõtte, �s gondoltam ez olyan j�t�kos, nekem val�, �rdekes, kicsit parodist�nak val�, kicsit sz�n�sznek val�, kicsit �szn�l l�võ embernek, kicsit mes�lõ embernek val� felolvas�s volt, �s �gy olvastam, ahogy �n sz�vesen olvasok fel. Azt�n õneki ez megtetszett, �s �n �r�l�k, hogy most ezt csin�lhatom. M�g annyit elmondok, azt�n hagyj�l m�r, ne tegy�l fel t�bb k�rd�st... Lumos: Egy�bk�nt befejezt�k, nincs is t�bb k�rd�sem. : Kern: Annyit elmondok m�g, hogy tudtam hogy ez gyerek k�nyv - na j�, ifj�s�gi reg�ny - olyan, mint a Huckleberry Finn vagy a Tom Sawyer volt a mi idõnkben, vagy a P�l utcai fi�k. �s eszembe jutott az eg�sz gyerekkorom, az �n kilenc, t�z, tizenegy�ves kori l�nyem, a magatart�som. Az ap�m kilenc�ves koromban felolvastatta velem - akkor kezdtem f�lolvasni - a P�l utcai fi�k f�v�szkerti jelenet�t, amikor a Nemecsek �l a f�n, �s azt mondja, "�n vagyok, itt vagyok. " Hogy mi�rt olvastam ezt f�l kilenc�ves koromban, nem eml�kszem. Ap�m nyilv�n l�tott bennem valami sz�n�szi vagy elõad�mûv�szi k�pess�get. Kilenc �ves koromban! Nem nagyk�pûsk�dni akarok, csak azt mondom, hogy n�lam v�letlen�l ez nagyon kor�n kezdõd�tt. Lumos: A Ki mit tudn�l is nagyon fiatal volt m�g. Kern: Azt�n gyereksz�n�szkedtem, azt�n Ki mit tudos lettem, �s tulajdonk�ppen arra gondolok, 58 �ves vagyok, hogy 48 �ve ezen a p�ly�n vagyok, �s mindez gyerekj�t�kokkal, gyerekk�nyvekkel, gyerekirodalommal, ifj�s�gi irodalommal. M�g azt is elmes�lem, hogy ap�m mindig mûv�sz akart lenni, k�sõbb �rt is egy gyerekk�nyvet; Kern Istv�n: Csata a h�ban, �s az �n gyerekkoromr�l sz�l, �s a M�ra kiad� adta ki. A Janikovszky �va volt a szerkesztõje, aki sz�zszor �lt n�lunk �s a gyerekkoromr�l mes�ltetett. Na, j�l van. El�g ez mag�nak? Lumos: Igen, nagyon sz�pen k�sz�n�m. Kern: Nagyon sokat besz�ltem.